Történelem Mórocz csalad - nagyabonyi közbirtokosok-Mórocz Róbert

A nagyabonyi Mórocz család ősi magyar nemesi család, , nagyabonyi közbirtokosok és eperjesi gazdag. Egyike a legrégiebb családoknak. Előnevét a család a Pozsony megyei Csallóközben fekvő Nagy-Abonytól vette. Pozsonyeperjesi ág is abbol származik. Nagy vagy Fel-Abony egyike legrégibb s azon helycinknek, melyekről számosabb emléket tartott fenn a történelem, különösen a nagyszerű pozsonykáptalani levéltár ban. Eredetét e helység cseh bevándorlóktól veszi, kik III. István király korában bazánkba szakadva, a királytól e földet megnyerék és pe dig saját tetszésukből választoti szabadsággal. Ök királyi udvarnokok kivántak lenni, s a király tünnepélyes okmánynyal fel is vevé azok sorá ba. E szabadalmukban megerősíté őket, mint Dénes nádor IV. Béla előtt bizonyità, II. Endre király. Ugyanezt tevé 1236. évben Csiba, Ibur, Heym, Sid, Pocus, Karácson, Illezus, Sath, Hugel, Nolch, János, Kelemen, Stegun és Amadé (Omo dias), az említettük cseh bevándorlók utódainak kérésére IV. Béla király. Később e helység a pozsonyi várhoz tartozott, s lakosai a várőrizet egy részét tevék. Idővel azonban mind többen e várjobbágyságtól felmentetve, a baza nemesei közé felvétették; igy 1299. évben III. Endre ki rály az idevaló János nevil várjobbágynak ki Düme mester pozsonyi és zólyomi főispánnyal a király parancsára Albert ausztriai herczeg segitségére menvén Adolf római császár ellen, a esatában magát kittünteté, érdemeit megjutalma zandó, a várjobbágyságtól felmenti, sa nemesek sorába felveszi öts Jaka, Marcel, Máté, Bug, Endre, Musga és Csiba.

Anagyabonyi Móroczok eredete máig sem tisztázott. Sokan megpróbálják kapcsolatba hozni őket a cseh bevándorlóktól veszi, kik III. István király korában bazánkba szakadva, a királytól e földet megnyerék és pe dig saját tetszésukből választoti szabadsággal. A család első ismert őse, nagyabonyi Michael neve 1430-ban fordul. Ennek fia nagyabonyi Móricz volt, (1488) kinek gyermekei már atyjok nevéről nagyabonyi Móroczoknak neveztettek. Móricz fia, Benedek (1511) volt az első a családban, aki az Mórocz nevet használta. Benedek, bachffalwi Zempczy Katalin (Zempczy Zsigmond leányát) vette el. Benedek ennek két fia volt: 1. Balazs (1518 ) 2. Demeter (1518). Benedictusnak birtokai voltak a Nagyabony járásban található Gaathzeg, Naghozthal és Nadwár területeken. 1520-ban a pozsonyi káptalan nagyabonyi Morocz Benedek Győrbe küldte. 1525-ben Lajos kiralyi nagy-abanyi Végh János és Balázsnak, nemkiülönben nagy-abanyi Móricz Balázsnak (Benedek fiát) bárhol levő birtokait azért, mert nagy-abanyi Angyal Pál, Ferencz fiát, szándékos gonoszságból kegyetlenül megsebesitették és megölték, tölők elvévén, azokat Poky Jánosnak és várkonyi Amade Istvánnak. 1533-ben A pozsonyi káptalan előtt Kígyó Imre özvegye, Ilona és fia, György és Mórocz Balázs (Benedek fiát) eltiltják Szél Mihály özvegyét, Borbálát és lányát, Ilonát Szél Máté egykori alszászi birtokrészének elidegenítésétől, Kisléghy Simont pedig a birtokrész megszerzésétől. 1559-ben Nádasdy Tamás Szászy Andrásnak adományozza Mórocz Balázs, Miklós, Gergely és Demeter alszászi birtokrészét, és ígéretet tesz arra, hogy az adománylevelet az uralkodó privilegiális formában is ki fogja adni, amikor bemutatják azt előtte. Balazs, középcsöpönyi Csöpönyi Ilona vette el. Balazs ennek három fia volt: 1. István (1541) 2. Gergély (1541) és Benedek (1541). 1577-ben A pozsonyi káptalan tudatja: megkapták Báthory Miklós kerestető parancslevelét és Mórocz Balázs fia kérésére átírták azt az örökvallást, melyet anyja s középcsöpönyi Nagy György felesége, Ilona tett nemesi kúriáik Thurzó Eleknek való eladásáról. Nagyabony zajló vita résztvevőjeként említik. A Morocz család 30 éves jogi csatározást vívott a Vital családdal egy elzászi birtok miatt. Elvesztették a pert. 1638-ben nemes Sott Simon egy itteni nemestelken levő és Bottutcza melletti részbirtokát s két félholdszántóföldét a Szöllöserremenőben s a Nagyutra  menőben nevt helyeken , 32 magyar forinton elzálogitja 99 évre nemes nagyabonyi Morocz Balázsnak. Ezelzálogitást 1641- dik évben bejelenti a pozsonyi káptalannak. Adományt kaptak III. Ferdinándtól 1641.június 4-én Gergely, András, Lukács, János és Péter Mórocz Nagy-Abányban, 1651-ben címert. E címer egy kardot tartó vitéz. A címerében a kardot tartó páncélos kar a 17. századig visszanyúló, török elleni harcokban tanúsított vitézi szerepvállalásra utal.

N agy-Abony hajdan volt nemesi község a végvári rendszerhez csatlakozva folyamatos védelmi készültséges ellátva fontos katonai szerepet játszott. A nagy-abonyi birtokuk után felvették a család tagjai a "Nagyabonyi" nemesi előnevet. 1718-ben Mórocz Ambrus és 1719-ben Mórocz György új birtokot kapott Nagy-Abányban III. Károlytól. 1725-ben Mórocz-család az nemesi vizsgálatkor III. Ferdinánd 1641. június 4-én kelt adománylevelét produkálta. A Mórocozok a "processus inferior insulanus" birtokosok. Nagyabonyi Mórocz András az első világháború vitéz volt. 1939-ben nagyabonyi Mórocz András lett a Vitézi rend tagja. 1940-ben százados rangban részt vett Erdély visszafoglalásában. Jelenleg dédunokája, nagyabonyi Mórocz Róbert a vitézi rend utód a sorban.

---

vitéz nagyabonyi Mórocz Róbert, leszármazottja nagyabonyi Mórocz család és a vitézi rend tagja a Habsburg-Lotaringiai Ház védnöksége alatt.