erb Róbert Mórocz

Ország

Magyar Királyság

Osztrák Birodalom

Ausztria-Magyarország

Megye

Pozsony

Címek

nemes

vitéz

Egy ősi ős

Mauricio

Század

15. század

Anyai dinasztia

esetleg cseh eredetű

Ágak

nagyabonyi

eperjesi

Belső linkek

Külső linkek

Mórocz - HU wiki

A Nagyabonyi Mórocz család ősi magyar nemesi család, egy kiváltságolt Pozsony vármegyei, csallóközi család, nagyabonyi közbirtokosok és eperjesi gazdag. A nagy-abonyi birtokuk után felvették a család tagjai a "Nagyabonyi" nemesi előnevet. A nagyabonyi nemes Mórocz család esetleg cseh eredetű család, nemességük elnyerésének ideje nem ismert. Az okleveles anyagban hitelt érdemlően 1488-ban említik a család egyik tagját nemesként (nagyabonyi Mihály).

Hungarian noble

Magyar nemes

Történelem

A Nagyabonyi Mórocz család egy főágra és egy alág:

- nagyabonyi fő régi ág

- eperjesi alág

A család korábbi eredete homályba vész. A Móroczkarcsaiakkal való összekapcsolás pontatlan, a Móroczkarcsai család a 16. század elején kihalt. A besenyő eredet nem pontos. Nagyabony község a pozsonyi várhoz tartozott, s lakosai a várőrizet egy részét tevék. Idővel azonban mind többen e várjobbágyságtól felmentetve, a haza nemesei közé felvétették (Csiba, Olgyay, Csomor, Szelle, Gyárfás csaladok). A Nagyabonyi Mórocz Benedek alapította (fia Móricz de Nagyabony fia Mihály de Nagyabony, 1488).

1518 - Benedictus Morocz de Naghabany

z a ritka, 1518-ból származó pozsonyi káptalani feljegyzés a nagyabonyi Mórocz család ősi eredetének legfőbb bizonyítéka. Az oklevél tanúsága szerint a család már a mohácsi vész előtti időszakban is birtokos volt Nagyabonyban, és teljes joggal használta nemesi előnevét.

⚜

A latin nyelvű szöveg kifejezetten említi Nagyabonyi Mórocz Benedek nevét, dokumentálva a nemesi jogfolytonosságot és a csallóközi földbirtoklást már a 16. század elején.

Móricz fia, Benedek (1511) volt az első a családban, aki az Mórocz nevet használta. III. Ferdinánd király Péter, János, Lukács, András, Gergely Mórocz, régi nemességüket megerősítve, adománylevelet (1641). III. Ferdinánd király Máte és Gergely Mórocz, régi nemességüket megerősítve, címert adományoz (1651). Ez a címer egy kardot tartó vitéz variánsait ábrázolja. 1718-ban nagyabonyi Mórocz György új adományt kapott III. Károlytól, majd 1719-ben királyi oltalmat adtak ki az Ambrus részére 1642-ben tett adományokra. Az 1754/1755. évi nemesség összeíráskor Pozsony vármegye területén 2 István, 2 György, illetve 1-1 Ferencz, Jodok, Mihály, András igazolta nemességét mint Mórocz családbeli.

1641 - Morocz család

z a levéltári bejegyzés a III. Ferdinánd uralkodó által 1641. június 4-én kiadott királyi adománylevelet (Donationem) örökíti meg. Az okirat megerősíti a Mórocz nemzetség tagjainak tulajdonjogát a nagyabonyi birtokokra (Super Bonis Nagy Abanynsibus).

⚜

A szöveg név szerint említi Gergelyt, Andrást, Lukácsot, Jánost és Pétert, akik ezt az adománylevelet nemesi birtokjoguk hiteles igazolásaként mutatták be.

1823 - Pecsét a család ősi címerével

Mórocz család heraldikai eltérései hűen tükrözik a nagyabonyi ágak belső tagozódását. Míg Mihály leszármazottai továbbra is az 1651-es armálisban szereplő kardot tartó vitézt használták, a család egy másik ága eltérő szimbolikát választott.

⚜

A történelmi források szerint Ambrus leszármazottai pecsétjeikben a páncélos kart használták, ezzel vizuálisan is megkülönböztetve magukat a Mihály-ágtól.

z a ritka történelmi dokumentum a nemesi nagyabonyi Mórocz család hiteles, kéziratos családfáját mutatja be. Ez egy 1757-ből származó hivatalos kivonat, amely a nemesi kiváltságok igazolására készült Pozsony vármegyében, Mária Terézia uralkodása idején.

⚜

A vázlat a család folytonosságát rögzíti a kulcsfontosságú őstől és adományozottól, Mórocz Ambrustól (Ambrosius), akinek nemesi rangját és birtokait az uralkodó már 1642-ben megerősítette.

Az eperjesi nemes Mórocz csalad. István (1720) és Mihály (1715) alapította, nemesi-vitézi rangot viselt. Az 1823 évi nemesség összeíráskor Pozsony vármegye területén 2 János, Ignácz, Mihály, Ferencz, István, Mihály és Antal (Nádas) igazolta nemességét mint eperjesi Mórocz családbeli. A családot a források említik Mórocz, Mórócz, Mórotz neveken is. Nagyabonyi Mórocz András első világháborús vitéz volt. 1939-ben nagyabonyi Mórocz András lett a vitézi rend tagja. Jelenleg dédunokája, nagyabonyi Mórocz Róbert a vitézi rend utód a sorban.

1840 - eperjesi Mórócz Antal

Vitéz nagyabonyi Mórocz András (1891-1958), Mórocz András 1891-ban született a Pozsony vármegyében fekvő Pozsonyeperjes (Eperjes) község. Édesapja Mórocz János majd nemes eperjesi gazda. Édesanyja Takács Sofi. Nagymamája a régi ollé-tejedi Ollé családból. András a Szenc község fekvő Felső Údvar majerán töltötte fiatalságát. 1912-ben részt vett a balkáni mozgósításban. Mozgósításkor vonult 1914-ben be a 72. közös gyalogezredhez Cattaróba. Hamarosan a szerb frontra került, ahol 1914 szeptemberben a Jagodinán, erős ellenséges ellentámadásnál, mint rajparancsnok, az ellenség arevonalát áttörve, zászlóaljának kiváló szolgálatot tett. Megsebesült. Felgyógyulása után az olasz fronton harcolt és a Doberdón térdlövést kapott. Három hónapig feküdt kórházban. 1917-ben a román fronton van, ahol önkéntes járőrszolgálatban ismét fontos adatokat szerzett.

1915

Hősiesség az első vonalban

Ritka levéltári dokumentum 1915-ből: Hivatalos kitüntetési javaslat Mórocz András részére. Ez az irat a pozsonyeperjesi nemes hősiességének közvetlen bizonyítéka, aki a kritikus pillanatban Jagodinánál, a parancsnok halála után, közvetlenül az első vonalban vette át az irányítást.

Pontosan ez az „nagyezüst” vitézségi érem nyitotta meg előtte az utat a rangos Vitéz cím megszerzéséhez.

🎖️

Felesége a jókai Görföl Erzsébet volt. Nagymamája a régi tajnai Tajnay családból, dédnagymamája a nagy-jókai Farkas családból származott. Egy majerán éltek Felső Údvar. Elöljárói felszólításra az első világháborús teljesítményéért beadta felvételi kérelmét a vitézi rendbe. 1939-ben lett a Vitézi rend tagja. 1940-ben szakaszvezetői (magyar királyi huszár) rangban részt vett Erdély visszafoglalásában.

⚔️

1940-ben András már érett korú, tekintélyes gazda volt. Az a tény, hogy nem maradt a hátországban, hanem a magyar királyi honvéd huszárezred szakaszvezetőjeként aktívan részt vett Erdély visszavételében, élő legendává tette őt emberei szemében.

Ő volt a régi magyar nemesi dicsőség és a modern vitézség megtestesítője. Vitéz nagyabonyi Mórocz András 1958 augusztusában hunyt el Szencen, 67 éves korában, és a katolikus temetőben nyugszik.

Requiescat in pace

vitéz nemes nagyabonyi Mórocz András

A NEMESI CSALÁD GENEALÓGIAI VONALA

Nagyabonyi Mórocz

„A királyi donációtól (1641) a vármegyei nemesi vizsgálatig (1757)“

I. Generáció: Gyökerek és adományozottak (kb. 1610 – 1650)

Négy férfi, akik 1641/1642-ben III. Ferdinánd királytól kaptak birtokadományt Nagyabonyban.

⚜ Ambrus: Főadományozott (1641), 1642-ben beiktatják a családot az egész falu birtokába.
⚔ Mihály id.: Az ág alapítója (1649), külön címerrel (kardos vitéz).
• András id. és Péter id.: Az 1641-es adományostársak.

II. Generáció: Fiak és a család megerősödése (kb. 1640 – 1690)

Ambrus ága:

Pál (+ Horvát Erzsébet)
Tamás (1650) – az 1737-es per kulcsfontosságú őse
Lukács id. (+ Czomor Katalin)

Mihály ága és rokonság:

Mihály ifj. és Gergely
Ferenc (+ Méri Zsuzsanna)
Mihály (+ Cséfay Ilona)

III. Generáció: Unokák és gyarapodás (kb. 1670 – 1730)

A virágzás kora és kiterjedt házasságkötések a szomszédos nemesi családokkal.

Józsué: Ferenc és Méri Zsuzsanna fia; 88 évet élt.
Lukács ifj.: béke a Kovács családdal.
Gergely: Tamás fia, birtokviták vezetője.
Gábor: házasság Csiba Erzsébettel.
András ifj.: + Fehér Éva.

IV. Generáció: Az 1757-es nemesi vizsgálat tanúi

József + Szelle Borbála	István + Matyasovszky Julianna
Ferenc + Erdős Ilona	Jakab (szül. 1720)
Ádám + Horvát Ilona	József (szül. 1723)

Kérdés / Megosztás

Szeretné megosztani ismereteit a Mórocz családról, vagy kérdése van a nemzetséggel kapcsolatban? Írjon nekünk üzenetet.

Would you like to share your knowledge about the Mórocz family, or do you have any questions? Send us a message.