A Mórocz és Üregi nemzetség története és átalakulása

SK

Ez az összefoglaló rekonstruálja az ősi nemesi család útját a Csallóközből (2026), bemutatja társadalmi mobilitásukat, közigazgatási sikereiket és az új ágak kialakulását.

1. Kezdetek: Benedek Mórocz és Nagyabony

• Mauricio: Mihály nagyabonyi nemes fia (1488)
• Benedek Mórocz de Nagyabony: Az első Mórocz, Mauricio fia, nemes (nobilis) a 16. század elején (1511, 1518).
• Katalin Zempczy de Bacsfa: Benedek felesége, Zempczy Zsigmond lánya. Ez a házasság megerősítette a régi Csallóközi nemességgel való kapcsolatot és a Gelle környéki kötődést (Bacsfa ma Gelle része).
• Székhely: A család anyai székhelye Nagyabony maradt.

2. Beketfalvi ág: Királyi jobbágyból hatalomba

• György (Georgius) Mórocz (1549): Beketfalván királyi jobbágyként (colonus regiae maiestatis) szerepel, „előrelátó” státusszal (providus). Ez a Gelle szék királyi földjén gazdálkodó nemesek speciális státusza volt.
• Nemesség elismerése (1572): Formális nemesi igazolás és címer Maximilián II. királytól.
• Alispánok: A 17. században ebből az ágból származtak Pozsony vármegye alispánjai – Wolfgang és István Mórocz.

3. Nyitrai ág: Neded, Mocsonok és Üreg

• Neded: Stabil nemesi földbirtokos ág. A Nyitra vármegye nemesi összeírásában (1754/1755) sikeresen igazolták státuszukat mint elismert nemesek.
• Mocsonok: A 17. század második felében rövid ideig itt élt a család (János Mórocz), majd továbbköltözött a régión belül.
• Üreg (Jarok): 1626-ban szabadokként szerepeltek. 1629-ben Michal Üregi armálist kapott, anyai ági unokatestvérével, Gregor Móroczcal együtt.

4. Vizsgálatok és az Üregi nemzetség kialakulása

• Mórocz de Nagyabony: Az egyetlen ág, amely a 18. században Pozsony vármegyében formális nemesi vizsgálaton esett át.
• Üregi nemzetség (ex Mórocz): Az Üregi ág visszatért Pozsonyba, de az 1725-ös vizsgálat során teljesen elhagyta a Mórocz nevet.
• Eredmény: Az 1629-es armális alapján önálló nemesi nemzetséget hoztak létre Üregi néven, jogilag elválva a Mórocz törzstől.