Az elemzett levéltári dokumentum (signatúra: DL-DF 48995) egy királyi adománylevél II. Lajos uralkodásának utolsó évéből. Ez egy kulcsfontosságú pillanatot jelent a mai **Nagyabony** (Veľké Blahovo) területén élő nemesi családok számára a Csallóközben. Az oklevél nem csupán birtokátruházásokat igazol, hanem bepillantást enged a feudális jogba és a török invázió előtti viharos időszakba.
II. Lajos király birtokokat adományoz **Póki János** királynéi udvarmesternek és **Várkonyi Amadé István** királynéi udvarbírónak hűséges szolgálataikért.
Ezek a birtokok az alábbi személyektől lettek elkobozva, akiket elítéltek a **nagyabonyi Angyal Pál meggyilkolásában** való részvételért:
A középkori jog értelmében a büntetés birtokvesztés (*jószágvesztés*) volt, amelynek során a földek visszaszálltak a királyra, aki azokat továbbadományozta más hűbéreseinek.
Gyakori tévedés, hogy II. Lajos király 1525 októberében már halott volt. A **mohácsi csata**, ahol a király tragikusan életét vesztette, csak tíz hónappal később, 1526. augusztus 29-én történt. Ez a dokumentum tehát még abban az időszakban készült, amikor a Magyar Királyság teljes mértékben működőképes volt, bár az Oszmán Birodalom erős nyomása alatt állt.
A Mórocz (Mórocz de Nagyabony) család számára, amely az alacsonyabb nemességhez tartozott a Csallóközben, ez egy rendkívül drámai és sorsfordító pillanat volt. Bár Balázs elvesztette örökségének egy részét, a család valószínűleg belső megállapodásoknak, a nemzetséget védő öröklési jognak vagy a mohácsi csata utáni káosznak köszönhetően túlélte a válságot és megőrizte pozícióját. Később a családtagok ismét megjelentek a község birtokosainak jegyzékeiben, és a Pozsonyi (Bratislavskej) vármegyében is befolyást szereztek.
A dokumentum bizonyítéka annak, milyen gyorsan megváltozhatott egy nemesember vagyoni helyzete a középkori Magyarországon egy főbenjáró bűncselekmény következtében.
Digitális archívum: Mórocz család
Digitális archívum: Mórocz család krónikája
Frissítve: 2026. január 13. | A dokumentum elemzése