A Nagyabonyi Mórocz család ármálisának áttekintése (1651)

Az 1651-ből származó dokumentum egy **ármális** (címeres nemeslevél) és egyben **nemesítés** (a nemesi rang adományozása, illetve jogi megújítása), amellyel III. Ferdinánd király Mórocz Mátyás katonai vitézségét és hűséges szolgálatait ismerte el. A dokumentum jogilag a befogadott magyar nemesség soraiba emeli a kedvezményezetteket.

Alapvető információk

• **Uralkodó:** III. Ferdinánd, római császár, Magyarország, Csehország és más országok királya.
• **Kiadás dátuma:** 1651. január 25., Bécs, Ausztria.
• **Kihirdetés dátuma:** 1651. március 28., Óvár (ma Mosonmagyaróvár), Moson vármegye, Magyar Királyság.

A címer és a nemesítés kedvezményezettjei (1651)

• **Mórocz Mátyás** (Matthias Morocz)
• **Szabó Zsófia** (Sophia Szabo), a felesége
• **Mórocz György** (Juraj Morocz), a fiuk

Az első hivatalos adományozás (1641)

Ez az 1651-es oklevél a **második hivatalos adományozást** jelenti a nagyabonyi Mórocz család ezen ága számára. Az első királyi adományozás (birtokadomány) 1641. június 4-én történt.

Az első adomány kedvezményezettjei voltak:

• **Mórocz György**
• **Mórocz András**
• **Mórocz Lukács**
• **Mórocz János**
• **Mórocz Péter**

Az adományozás indoklása

Az uralkodó az ármálist "némely hívünk legfelsőbb kérelmére" és kifejezetten a következőkre hivatkozva adta ki:

"...tekintetbe véve és megfontolva hívünk, Mórocz Mátyás hűségét és hű szolgálatait, melyeket először Magyarországunk Szent Koronájának, majd Felségünknek hűségesen tanúsított és teljesített különböző helyeken és időkben, és ígéri, hogy a jövőben is ugyanilyen hűséggel és állhatatossággal fogja azokat tanúsítani és teljesíteni."

Mórocz Mátyásnak az ármális elnyerésekor **szabad embernek** kellett lennie, mivel Magyarországon jobbágyokat (servi) nem lehetett közvetlenül nemesi rangra emelni. A nemesítés olyan szabad személyekre (kúriális nemesekre vagy szabadosokra) vonatkozott, akik abban a pillanatban nem tudták hivatalos okirattal igazolni ősi nemesi származásukat.

Az oklevél kifejezetten kiterjeszti a kiváltságokat a **mindkét nembeli örökösökre és utódokra** (*haeredesque et posteritates ipsorum utriusque sexus universi*), biztosítva ezzel a nemesi állapot átörökítését az egész családi vonalra.

A címer leírása (az ármális szövege alapján)

A dokumentum részletesen leírja a címert, hivatkozva az oklevél elején található illusztrációra:

• **Pajzs:** Álló, égszínkék színű pajzs, melynek alsó részét zöld mező foglalja el.
• **Alak a pajzson:** A mezőn egy páncélozott alak (vitéz) áll, sárga csizmában, fehér nadrágban és vörös palástban, sisakkal a fején. Jobb kezében kivont kardot tart.
• **Szimbólumok:** A kard felett arany csillag és félhold ragyog.
• **Sisak és díszek:** A pajzson egy rostélyos katonai sisak nyugszik, amelyből egy páncélozott emberi kar emelkedik ki, kardot tartva. A színek sárga és kék, valamint fehér és vörös, melyek a pajzs szélei felé áradnak.

A címer használata 1726-ban

Ez a jellegzetes, kardot tartó vitézt ábrázoló címer a nagyabonyi Mórocz család azonosító jeleként szolgált. **Mórocz Mihály** nagyabonyi lakos 1726-ban pontosan ezzel a címeres pecséttel igazolta származását, amit a gróf Széchenyi család levéltári adatai is bizonyítanak, megerősítve a címerhasználat folytonosságát a családban.

Jelenlévők és tanúk névsora

A dokumentum kiterjedt listát tartalmaz a magas rangú egyházi és világi méltóságokról, akik jelen voltak Bécsben az ármális kiadásakor, vagy Óváron annak kihirdetésekor:

Jelentős méltóságok:

• **Pálffy Pál** de Erdőd (Magyarország nádora)
• **Erdődy György** de Monyoró-kereki (Kamarásház feje)
• Pálffy Miklós de Erdőd
• **Batthyány Ádám** (Étekfogómester)
• Adam Forgách de Ghymes
• **Nádasdy Ferenc** (Magyar királyi udvarmester)
• Pálffy Pál de Erdőd (Pozsonyi ispán)
• **Tarnoczy Mátyás** (Kinevezett csanádi püspök)

Az ármális digitális másolata:

Az ármális jelenleg ismert egyetlen digitális másolata a Pozsony vármegyei Mórocz család birtokában van.